A régi magyar népszokások szerint a disznóvágások ideje november 30-án kezdődött, és így az év végi ünnepekre már elkészült a füstölt hús. Innen ered tehát, hogy sokfelé „disznóölő Szent András” néven tartják számon ezt a napot. De milyen is volt valójában egy hagyományos disznóvágás? Járjunk utána együtt!
A disznótor időszaka
Egyed napja, azaz szeptember 1-je, akkoriban a disznóhizlalás kezdetét jelentette. Így november 30-án, Szent András napján sor kerülhetett a hagyományos disznótor megtartására. A karácsony, az újév, a farsangi időszak, valamint a téli esküvők mind összefonódtak a disznóvágással, hiszen a húsos ételek nélkülözhetetlenek voltak a bőséges lakomák megrendezéséhez.
A disznótor szerepe a közösségépítésben
A családok egymást segítve vágták le a disznóikat, így bőven akadt segítség a feladatok elvégzéséhez. Azonban az ilyen alkalmak nem csak a munkáról szóltak, hanem egy olyan jó hangulatú közösségi eseménynek számított, amely összehozta a családokat és barátokat.
Tudta, hogy a néphiedelem szerint az újholdkor való disznóölés tilos volt?
Emellett a kedd, péntek és vasárnap is kerülendő napok voltak, mivel ezeken a napokon is a hamar megromlott volna a hús.
Kinek mi volt a feladata?
A disznóvágást mindig hajnalban kezdték, és először pálinkával kínálták azokat a segítőket, akik lefogták a disznót. A leölést és a bontást, de a kolbász, hurka, disznósajt elkészítését is férfiak végezték, míg a nők a bél tisztításával, a töltelékek és a frissen főtt és sült ételek elkészítésével foglalatoskodtak.
A disznótoros vacsora
A hagyományos disznótor igazán gazdag vacsorával zárult: húsleves, töltött káposzta, sült hurka, kolbász és pecsenye is került az asztalra. A fő fogásokat követően pedig finom süteményeket fogyaszthatott kedvére a népes rokonság. Egy biztos, ilyenkor senki sem távozott üres kézzel, mindenki kapott kóstolót a disznótorról.
Disznótor után
A disznótor utáni napokban is bőven akadt még tennivaló, hiszen ki kellett sütni a zsírt, és elő kellett készíteni a sonkát, valamint a szalonnát a füstöléshez.
A disznótor hagyománya a mai modern életben már egyre kevésbé elterjedt, ennek ellenére mégis hűségesen őrzi az őszi népszokásokat és a családi összetartozás értékét. Az ilyen események emlékeztetnek minket arra, mennyire fontos a közösség és a hagyományok ápolása, amikor nem csak munkával, hanem az ízek élvezetével, vidám hangulatban a rokonsággal tölthetjük az időnket. Válassza Ön is a GulyásHús sertéshús termékeit és idézze fel a régmúlt ízeit!
